Tógazdasági haltermelés
A hazai akvakultúra meghatározó termelési bázisát a halastavak adják, de a hazai halellátáshoz hozzájárulnak a természetesvízi fogások is, amelyek 2016. január 1-től horgászfogást jelentenek.
Az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) 2022. évi adatai szerint a hazai teljes halastó terület 30,4 ezer hektár, amelyből az üzemelt tóterület nagysága az 26, 7 ezer hektár. A magyarországi halgazdaságok üzemi formájára jellemző, hogy haltenyésztéssel az ivadékneveléstől az étkezési hal előállításáig foglalkoznak. A magyar akvakultúra főként melegvízi halfajok termelését foglalja magában, a hidegvízi fajok részaránya nagyon alacsony, az egyéb hasznos víziállatok akvakultúrás termelése pedig hiányzik.
A hazai tógazdaságokban a haltermelés mennyisége 21,2 ezer tonna volt 2022-ben. Az összes étkezési célú
haltermelés 74%-a tógazdaságokból származik. A magyarországi tógazdasági haltermelés fő halfaja a ponty,
amely a tógazdaságokban termelt étkezési halak 82%-át tette ki 2022-ben. Hazai viszonylatban tradicionálisan
3 év alatt állítják elő az étkezési méretű pontyot, míg a 2 év alatt előállítható étkezési ponty termelésére
a táppal történő takarmányozás ad lehetőséget. Csaknem 33 államilag elismert ponty tájfajtánk van, és a
kiváló ponty ivadékainkat a világ több országába exportáljuk.
A növényevő halfajok közül az amur a lehalászott étkezési célú mennyiség 2,9 %-át, a busa (fehér, pettyes és
hibrid együtt) pedig 6,1 %-át adta 2022-ben. A megtermelt étkezési méretű értékes ragadozó halak (csuka,
harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2022-ben 251 tonna volt, ami az előző év adatához képest 6,1%-kal
csökkent. A toktermelés nagyfokú növekedése a kaviár iránti fokozódó piaci érdeklődésnek tudható be. A
magyarországi toktermelés 2022-ben 232,4 tonna volt, a megelőző évben 101,1 tonnát tett ki.
A tógazdálkodás több olyan gazdaságilag és társadalmilag fontos tevékenységet is magába foglal, amelyek nem kötődnek közvetlenül a haltermeléshez, de amelyek értéke több vizsgálat szerint akár tízszerese is lehet termelési értéküknek. Kiemelkedő az ökoszisztéma szolgáltatás, amely fajlagosan a legmagasabb a hazai mezőgazdasági ágazatok között. Természeti erőforrást újít meg, és természetvédelmi, klimatikus és vízgazdálkodási szempontból is meghatározó. A halastavak által kialakított speciális mikroklíma pozitív hatással van környezetük flórájára és faunájára, a halastavak fontos szerepet töltenek be a vízbázis minőségének javításában, a tápanyag-retenciós képességüknek köszönhetően hatékonyan tartják vissza a nitrogént és a foszfort, az üledék és a lehalászott hal révén pedig számottevő mennyiségű szén eltávolítását is lehetővé teszik. Hatékony víztisztító rendszerekként működhetnek, és komoly szerepet töltenek be a vízkészlet-gazdálkodásban is. A fenntarthatósági és karbonsemlegességi szempontok előtérbe kerülése a tógazdasági haltermelés felértékelődését jelentheti. A halastó vize az élőlények számára nem egyszerűen közeg, hanem ökológiai értelemben vett környezet, nem beszélve rekreációs jelentőségéről.